Yamaha YZF-R6

A Yamaha YZF-R6-oson minden annak lett alárendelve, hogy a gép gyors legyen. Ez nagyon jól sikerült, és ettől lett a sportolók körében olyan népszerű.

A Yamaha 1999-ben első japán gyártóként jelent meg egy tökéletesen kompromisszum nélküli sportmotorral a 600-as kategóriában.

Ilyen kompakt 600-ast addig még nem látott a világ, és az YZF-R6 teljesítményével (120 LE), fordulatszámával (piros tartomány 15.500-tól), kis tömegével (teletankoltan 195 kg) és rövid tengelytávjával szinte minden téren radikálisabb volt az összes konkurensnél. Ám nehezen járó váltója és kedvezőtlen terhelésváltási reakciói, valamint kicsit vékonyka teljesítménye alacsony fordulaton mégis eleinte meggátolta abban, hogy azonnal túlszárnyalja a konkurenciát a kemény 600-as szupersport piacon. A versenypályán annál inkább helytállt az R6-os, és Jörg Teuchert által megnyerte a világbajnokságot. Már a második modellévre átdolgozták a motor hangolását és a váltó mechanizmust, 2001. óta más dugattyúkkal, hajtókarokkal, kapcsolótengellyel és kipufogócsonkkal készül az YZF R6. 2003-ban új generáció került piacra, ami 90 százalékban megváltozott az előzőhöz képest. Keskenyebb és korszerűbb lett a külseje, az idom elejében elhelyezett légbeömlő két felé tagolt lett, és a kicsit csapottabb orra ezáltal még agresszívabban fest. Befecskendezéssel, katalizátorral, valamint szekunder-levegőrendszerrel egészült ki a motor, és egyben a teljesítménye is nőtt. Ismét új kapcsolóhengerrel és fogaskerekekkel igyekezett finomabbá tenni a váltó működését a Yamaha - de még mindig nem volt mindenki elégedett vele. A korábbinál merevebb, új, öntvényekből álló váz hosszabb lengővillával párosul. Utóbbi forgáspontja közelebb van a váltótengely kimenetéhez. Ennek az elrendezésnek és a motor finomabb gázadási viselkedésének köszönhetően mérséklődtek a terhelésváltási reakciók. A modellváltást új kerekek és optimalizált fékrendszer tette teljessé.

Annak ellenére, hogy sok kereskedő eleinte aggodalommal tekintett a nagyon magas fordulatszámszintre, az YZF R6 a kezdettől fogva felettébb strapabírónak és megbízhatónak mutatkozott. Használt példány vásárlásakor attól sem kell megijedni, ha több mint 70.000 kilométeren át hajtotta az előző tulajdonosa. Több szerviz tud arról beszámolni, hogy 80 000 kilométert futott példányt rutinból szétszedtek, és szinte újszerűnek találták benne az alkatrészek állapotát. 1999. és 2000. márciusában visszahívási akcióra került sor. Az első két évjáratnál a vezérműlánc néha zajos volt, ezt a 2001-es modellnél erősebb kivitelűre cserélte a Yamaha, a szervizben a régebbi típusoknál is lecserélték a láncot az újabb, erősebb kivitelűre. 2001-től kezdve tökéletesen megbízhatónak mutatkozott az R6-os. Ekkor emelte meg a Yamaha a szervizintervallumokat 6000-ről 10 000 kilométerre. Oly annyira bevált típus lett már addigra, hogy a két éves garanciát minimális felár ellenében plusz egy évvel ki lehetett bővíteni.

Használt R6 vásárlásánál főleg arra kell ügyelni, hogy kezelte előző tulajdonosa a motort. Közismert volt néhány eset, hogy az egykerekező királyok, főleg ha nem ügyeltek az olajszintre csapágyasra hajtották a főtengelyt. Ha nagyobbat bukik a gép, általában elhúzódik a váz, méghozzá a kormánynyak mögött. Ez pont olyan helyen van a borítás alatt, hogy kívülről nem látható, így vásárlásnál arra kell figyelni, nem áll-e közel az első kerék az idomhoz.
Mivel igen közkedvelt típus az R6-os, sportmotorhoz viszonyítva jól tartja az árát. 1999-es példányok jó állapotban 1 300 000 forintnál kezdődnek, 2000-esek 1 500 000-tól kaphatóak, a 2001-es évjáratért kb. 1 800 000-at kell kalkulálni, a 2002-esért két millió forintot.